Dübörgő hangzavar az óceánokban - túlélésért folyik a harc

A kutatók a jelenlegi földtörténeti kort atropocén kornak javasolják nevezni, ami annyit tesz: „az ember kora”. Nem lehetünk túl büszkék erre a címre, mivel ez negatív jelzőként kerülne be a geológiai tudományokba, ugyanis e földtörténeti éra kezdete óta – amely egyes források szerint az ipari forradalom időszakára tehető – olyan erős az emberi befolyás, hogy jelentős átalakuláson megy keresztül a környezetünk, a Föld élővilága is.
Antropogén zajok az óceánok mélyén! Túléli az állatvilág?

A tengerben a zajok gyorsan áramlanak minden irányba, ezért fontos segítséget nyújtanak a tenger lakói számára. A gerinctelenektől a nagy bálnákig számos faj használja a háttérzajt, hogy tájékozódjon az ökoszisztémában, vagy interakcióba lépjen ezek által egymással és más fajokkal.

Az antropocén hangja

A hangok származhatnak az élő környezetből (biofónia), az élettelen természeti környezetből (geofónia) vagy éppen szolgáltathatjuk őket mi, az emberek – a Föld egyik legfontosabb zajforrásai – ekkor antrofóniáról beszélünk.

Eddig igencsak kevés eredmény állt rendelkezésre az atropogén hangok óceánokat érintő hatásáról, de egyre több kutatás foglalkozik ezzel, hiszen nemcsak a földi világot, hanem az óceán mélyén lévő élővilágot is befolyásolják az emberi hangok.

A halászat, a hajózás, az energiatermelés, a szeizmikai kutatások, a katonai hajózás, a cölöpverés, a fúrás mind-mind olyan hangzavar, amely a víz alatti világ minden természetes zaját elnyomja. Az ember okozta zajok miatt az állatok magatartása megváltozik, befolyásolja viselkedésüket, fiziológiás változásokon mennek keresztül és ez nemegyszer az életükbe is kerülhet. A kutatók megfigyelték már ezeket a változásokat halak, gerinctelenek, tengeri madarak és hüllők esetében is.

A korallzátonyok életkörülményeinek romlása vagy a nagy tengeri emlősök - így például a meglehetősen nagy zajt keltő bálnák - vadászata az élőlények drasztikus csökkenéséhez vezetett, ami egykor jelentősen hozzájárult a tengeri hangzásképhez. Kutatók célja, hogy a vízalatti antropogén zajszintet vissza tudják fogni és ezzel a tengeri élőlényeket sújtó stresszfaktorokat enyhítsék.

Gyors segítség

Mit tehet az ember? A tengeri ökoszisztémák számos embertől származó stressztényezőjével szemben a zajszennyezés gyorsan visszaszorítható, például a hajóturbinák térfogatára vonatkozó iránymutatások révén. Míg az olyan problémák, mint a szerves anyagok bejutása a világ óceánjába vagy a szén-dioxid kibocsátása a légkörbe, még messze nem oldódnak meg, ha a bejutás vagy a kibocsátás leáll, az óceánok zajszennyezése viszonylag gyorsan orvosolható: amint a forrás zaj megszűnik,a probléma azonnal megoldást nyer.

Az óceánok megváltozott hangképei elhanyagolt problémává váltak a világ óceánjainak globális változásában. Egy olyan korszakban, amikor a társadalom egyre inkább a "kék gazdaságot" tekinti erőforrások és jólét forrásának. A „kék gazdaság” a rendszerszemléletben való gondolkodás. A természeti környezet, a természet maximális hatékonyságú, magát fenntartó folyamatainak gazdaságba történő átültetése, azaz a természettől tanulva egy magát fenntartó gazdaság és társadalom kialakítása. A „kék gazdagságban” fontos a tengeri közlekedés, a halászat, a tengerben történő vizsgálatok és munkálatok zajainak kezelése, ugyanis a hangzáskép felelős az óceánok fenntartható használatáért, valamint a víz alatti élővilág túléléséért.

Kapcsolódó cikkek

Hidrogénnel működő repülőt fejleszt az AirBus

Hidrogénnel működő repülőt fejleszt az AirBus

A környezetkímélő repülő először 2035-ben szállhat fel.

Saját magának termeli majd meg a hidrogént a japán okosváros

Saját magának termeli majd meg a hidrogént a japán okosváros

Woven City-ben tesztelik majd a jövő környezetkímélő technológiáit.

Az újrahasznosítás mellett az újracsomagolás is segítene megóvni a bolygót

Az újrahasznosítás mellett az újracsomagolás is segítene megóvni a bolygót

Tonnákban mérhető szén-dioxid-mennyiséget spórolnánk, ha többszörhasználható csomagolásra váltanánk.